Pozitív fegyelmezés
A dackorszak és a hisztikezelés volt a hét témája, gyorsan kerestem is szakembereket, akik a foglalkozásuk, tréningük segítségével megkönnyíthetik a dackorszakban élő anyukák életét.
Kojnok Adriennel beszélgettünk, aki pozitív fegyelmezés szülőoktató.
Be kell valljam, amikor először még valamikor tavaly beszélgettünk erről Adrival, kicsit szkeptikus voltam. Igazából, amikor még én is kis gyerek, gyerek, tini voltam, nálunk nem volt pozitív fegyelmezés, mint gondolom a generációm és az előttem lévő jó néhány generációnál sem. Nálunk fegyelmezés volt. Veszekedéssel és jó párszor pofonokkal. De gondolom ezt nem kell részleteznem.
Szerintem sokan, mint én is, egy-egy alkalomra visszagondolva fogadjuk meg, hogy mi másképp fogjuk csinálni, nem úgy fogjuk nevelni a gyermekünket, mint ahogy bennünket neveltek. Aztán arra gondolunk, hogy „de hát itt vagyunk” és ha nem ilyen lenne a múltunk, ha nem ez történt volna, akkor most nem itt ülnénk. – bár az is igaz, ha nem ilyen lenne a múltunk, nem lenne szükségünk az elfolytott érzelmek és emlékek miatt kineziológus vagy épp pszichológus segítségére, és nem élnénk folyamatos szorongásban, vagy épp nem építettünk volna magunk köré falakat – de ez legyen egy későbbi téma.
Szóval nekem nagyon szimpatikus a pozitív fegyelmezés módszere, úgy érzem, sokkal közelebb áll hozzám, mint az, amiben felnőttem. De, hogy mi is ez? Arról bővebben itt olvashattok:
Kojnok Adrienn vagyok, két gyermek édesanyja, eredeti végzettségem nyelvtanár. Olyan nyelvtanár, aki mindig is alternatív módszereket alkalmazva próbálja tanítványait az idegen nyelvre megtanítani.
Ahogy a tanításban úgy a gyereknevelésben is fiatal korom óta kerestem az alternatív, szeretetteljes megoldásokat. Így találtam rá 2014-ben a Pozitív Fegyelmezés (PF) módszerére. Szülőként először elvégeztem a szülő tréninget majd az oktatói tanfolyamot, ami után pozitív fegyelmezés szülőoktatóvá váltam.
A PF a gyereknevelésre tanításként tekint és hisz a példamutatás erejében. Célja, hogy gyermekeinkből elegendő önbizalommal rendelkező felnőttek váljanak, akik a megfelelő szociális készséggel megállják helyüket az élet bármely területén. Oktatóként abban igyekszem segíteni a szülőket, hogy büntetés és megfélemlítésmentes eszközökkel együttműködő, boldog gyereket nevelhessenek úgy, hogy mindeközben szülőként is jól érezzék magukat.
Mi az a Pozitív Fegyelmezés?
A Pozitív Fegyelmezés egy demokratikus nevelési szemlélet. Célja magabiztos, boldog, felelősségteljes, önálló gyermekek nevelése hosszútávon hatékony, kedves és határozott gyereknevelési eszközökkel.
Ez az elfogadó szemlélet azonban nem engedékenységet hirdet, vagy azt, hogy a gyereknek ne lenne szüksége határokra, korlátokra. Arról szól, hogy hogyan tudunk félelemkeltés és megszégyenítés nélkül, együttműködésre építve, szeretettel határokat szabni.
Mikor találkoztál vele először?
Először 2014-ben, amikor megvettem Dr. Jane Nelsen Pozitív Fegyelmezés című könyvét. Aki esetleg már olvasta, az tudja, hogy ez a könyv nem egy olvasmányos kiadvány, hanem inkább egy vaskos tankönyv, tele hasznos és hatékony módszerrel, amit a könyv szimplán elolvasása után viszont nagyon nehéz áttenni a mindennapokba.
4.Miért kezdted el alkalmazni?
Már a főiskolán nagyon érdekeltek az alternatív pedagógiai módszerek, mint a Waldorf vagy a Montessori pedagógia, ami lényegében nagyon hasonlít a Pozitív Fegyelmezésre. Oktatói munkásságom során igyekeztem a szeretetteljes, kölcsönös tiszteleten alapuló, nem büntető, hanem bátorító elveket követni. Ez nekem nagyon bevált, így nem volt kérdés, hogy édesanyaként is ezen az úton fogok haladni.
Honnan jött az ötlet, hogy ilyen tréningeket tarts?
Teljesen beleszerettem, megerősített. Hétről hétre megtapasztalhattam, hogy mindaz, amit az iskolában már jól alkalmaztam és igyekeztem ösztönösen a gyereknevelésbe is belevinni, az egy hatékony nevelési eszközzel még jobban tudott működni. A tanfolyam egyik legpozitívabb hozadéka az lett, hogy a szituációs játékok által, amiket a többi szülővel csináltunk végig, megtanultam sokkal jobban belehelyezkedni gyermekeim szemszögébe, az ő szemükkel látni/hallani (vagy épp nem hallani).
A tréning elvégzése után nem sokkal jelentkeztem a szülőoktatói képzésre. Szerettem volna megtanulni ezt a módszert, hogy aztán minél több szülővel megismertessem, hogy tudják alkalmazni.
Megkönnyítheti pl. a dackorszakot?
Igen, de igazából a gyerekkor minden időszakára van hasznos eszköze a Pozitív Fegyelmezésnek.
Már a 2 éves kor körül kialakuló dackorszak is „kezelhető” vele vagy inkább csak az idősebb gyerekeknél?
A Pozitív Fegyelmezés 0 éves kortól alkalmazható, de ez nyilván mást jelent egy csecsemőnél, mint egy öt- vagy tizenévesnél. Egy kisbabánál nem igazán vannak konfliktusok, ott inkább még a bizalom erősítése a fontos, hogy érezze, ott vagyok, ha sír, hogy bízhat bennem, feltétel nélkül szeretem. Ez nagyon lényeges, erre aztán lehet építeni később.
Te egyébként napi rendszerességgel alkalmazod otthon?
Igen igyekszem, bár a Pozitív Fegyelmezéstől sem lesz az ember tökéletes szülő. Hibázhat, lehet ideges az ember: nem arról van szó, hogy nem viselkedhetünk emberként.
Amire viszont igyekszem odafigyelni, az az, hogy amikor azt érzem, szétrobbanok a méregtől, akkor az első mindig az, hogy megpróbálom megnyugtatni magamat és a gyermekemet. El lehet vonulni, a gyermeket le lehet ültetni a nyugisarokba, idegesen, indulatból ugyanis semmilyen módszerrel nem lehet kezelni egy problémás helyzetet. Ha ez megvan, akkor bevethetem a Pozitív Fegyelmezés eszközeit.
A gyerek könnyen „rááll”? Gyorsan beletanul ő is?
A gyerekek jó megfigyelők, állandóan reagálnak a környezetükre, mi felnőttek pedig minden megnyilatkozásunkkal tanítunk nekik valamit, minden interakciónk velük vagy mással az ő jelenlétükben tanít nekik valamit, tehát rajtunk szülőkön áll, hogy milyen gyorsan tanul bele a gyerek ebbe a szemléletbe.
Lenne egy-két gyakorlati jó tanácsod a dackorszakot élő anyukáknak?
Azt hiszem egy dackorszakos gyerek mellett a legnagyobb kihívás az, ha valamit, amit akar, azt nem engedjünk meg neki, és az, ha mi szeretnénk, hogy valamit megcsináljon, de ő csak azt akarja, amit a fejébe vett. Ilyenkor érdemes a következőket bevetni:
Kerüljük meg a Nem-et, de ne vonjuk vissza a kérésünket. Például: „Most még nem akarsz fürdeni? Jól van, akkor várunk öt percet aztán kiválaszthatod, hogy melyik vizes játékkal szeretnél játszani a kádban. Melyikkel lehet a legjobban öntögetni a vizet?” Ha valamire felhatalmazást adunk a gyereknek, az úgy hat, mint egy varázsige.
Tartsuk tiszteletben az önállóságát. „Szeretnéd te megnyitni a csapot, és eldönteni, milyen játékokat viszel be a kádba? Ki vegye le a ruhádat?”
Ne titkoljuk a csalódottságunkat, amikor nem tudunk egyetérteni a Nemmel. Amikor muszáj a sarkunkra állnunk, és nekünk kell nemet mondanunk, azt mondhatjuk úgy is, hogy közben kifejezzük az együttérzésünket. „Sajnálom, édesem, de ideje fürdeni. Látom, ettől elszomorodtál. Szeretnél még játszani. Fogadok, hogy nagy korodban minden nap egész éjszaka játszani fogsz. Igaz?”
Azzal is egyértelmű, de nemmentes határt tudunk szabni, ha azt mondjuk, ami történni fog (ahelyett, ami nem fog történni). “Kakaóscsiga!” “Müzlit veszünk”. “Játszótérre akarok!” “Most megyünk vásárolni, aztán haza.”
Ahelyett, hogy “Nem, majd holnap”, azt is mondhatjuk, hogy “Jó, majd holnap.” A két mondat tartalmilag teljesen megegyezik, a fogadtatása azonban egészen más lesz. Ez akkor is jó módszer, ha mi szeretnénk, hogy megcsináljon valamit. Például: “Jó, amikor a helyére raktad a cipődet,mesélek.”Vagy: “Amíg visszateszed a játékokat a helyére, öntök neked innivalót.”
Utasítások helyett inkább adjunk választási lehetőséget a kicsik számára. A „Vedd fel a cipődet” helyett „a szürke vagy a kék cipődet veszed fel?” „A Szállj ki a kádból” helyett „anya vagy apa segítsen kiszállni?” „A Pakolj el” helyett „az autóval vagy a könyvekkel szeretnél kezdeni?” A lényeg, hogy mindkét választási lehetőség számunkra egyformán elfogadható legyen. Ha az egyik választási lehetőség egy fenyegetés, amit úgysem tartanál be, az nem igazi választási lehetőség.
Kérdezzünk olyat, amire válasz lehet az a cselekvés, amit tőle szeretnél! „Hová kell tenni a kabátot? Hol szoktunk reggelizni? Mit szoktunk még csinálni lefekvés előtt?”
Remélem, tudtam pár ötletet adni. Ha valakit mélyebben is érdekel a téma olvasson bele a Pozitív Fegyelmezés című könyvbe vagy jöjjön el egy szülő tréningre, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a szülő a gyermek szemszögéből is megvizsgája az adott problémát, helyzetet, mindezt játékos gyakorlatok formájában.
Minden érdeklődők szeretettel várok!
Kojnok Adrienn Pozitív fegyelmezés Szülőoktató + 36 70 504 44 17
pozitivanfegyelmezek@gmail.com
https://www.facebook.com/Pozit%C3%ADvan-fegyelmezek-106176314307984