Tájékoztatás befogadó szülőnek jelentkező személy részére a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésének feltételeiről és a feladatellátásra való alkalmasság vizsgálatának folyamatáról.

A nevelőszülőség – átmeneti gondoskodás, mely összeköti a gyermek múltját és jövőjét, a család melegét, a szeretet biztonságát adja azon gyermekeknek, akiket saját szülei valamilyen okból, hosszabb – rövidebb ideig nem tudnak vállalni.

A nevelőszülő minden esetben saját otthonában biztosítja a nála gyámhatósági határozattal elhelyezett gyermek teljes körű ellátását.

A NEVELŐSZÜLŐSÉG NEM ÖRÖKBEFOGADÁS – a nevelőszülő a gondozott gyermeket nem tekintheti sajátjának

A nevelőszülő szakmai csoport tagjaként a biztonságos otthon élményét, a szülői gondoskodást, és családi mintát közvetít a rábízott gyermek számára anélkül, hogy a vérszerinti családot imitálná.

Együttműködik annak érdekében, hogy a gyermek sorsa minél előbb – hazakerüléssel, vagy örökbeadással, esetleg huzamosabb időre szóló nevelőszülői elhelyezéssel véglegesen rendeződjön.


A nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek száma –  saját gyermekkel együtt – legfeljebb hat fő

Amennyiben  a nevelőszülőnek nincs saját gyermeke, legfeljebb öt gyermek nevelését láthatja el.

Ki lehet nevelőszülő?

minden 24. életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű magyar állampolgár, bevándorolt, vagy menekültként elismert személy, aki a gondozásába helyezett gyermeknél legalább 16 és legfeljebb 50 évvel idősebb és megfelel a gyermekvédelmi törvényben meghatározott alkalmassági feltételeknek.

Az alkalmasság feltételei:

  • Egészségügyi alkalmasság – melyet az illetékes háziorvos igazol – miszerint a jelölt nem szenved olyan betegségben, amely akadályozza, vagy korlátozza a gyermek ellátásában
  • Pszichés alkalmasság – a szakszolgálat szakértője igazolja

Kizáró tényezők – neuro-pszichiátriai megbetegedés, kábítószer, vagy alkoholfüggőség

  • Gyermeknevelésre alkalmas környezet, amelyben vizsgáljuk

a gyermeknevelés motivációját

a család lakás-és életkörülményeit

megélhetési forrásokat, anyagi, vagyoni helyzetet

a családi otthon légkörét

családon belüli kapcsolatokat

  • Eredményes részvétel a törvényben előírt és a működtető által biztosított  nevelőszülői  szakképzésen.

Megyénkben a nevelőszülők képzése jelen időszakban  a következőképpen alakul:

60 órás tanfolyam és annak vállalása, hogy az első gyermek kihelyezésétől számított két éven belül a nevelőszülő  elvégzi a jogszabályban előírt további képzéseket.

A 60 órás nevelőszülői tanfolyam:

  • 28 órás döntés előkészítő tréning – fejleszti a nevelőszülői feladatok ellátásához szükséges készségeket –  minden nevelőszülőnek kötelező alapképzés
  • 32 órás képzés, mely elméleti és gyakorlati segítséget ad a gyermek szükségleteinek kielégítéséhez, a fejlődésének biztosításához, vérszerinti kapcsolatainak ápolásához

A 60 óra elvégzése után a nevelőszülő tanúsítványt kap, mellyel már vállalhat gyermeket,   egyben  tudomásul veszi, hogy további  képzésen kell részt vennie. Az alábbiakat lehet választani.

  • OKJ-s  nevelőszülői képzés    500 óra           
  • KOP képzés                             250 óra           

A nevelőszülő alapfeladatai:

  • gondozási feladatok
  • nevelési feladatok
  • feladatok a vérszerinti családdal való kapcsolattartás vonatkozásában
  • feladatok a működtetővel való együttműködés terén
  • esetlegesen gyámi feladatok
  • adminisztrációs kötelezettségek

Szakmai elvárások – követelmények

A nevelőszülő jelölt tudatosan készüljön és a környezetét is készítse fel a vállalt feladatra, figyelembe véve a családtagokra háruló többlet terheket.

Tegye alkalmassá otthonát a nevelt gyermek fogadására, teremtse meg a személyes életteret.

Legyen képes szakmai csoport tagjaként együttműködni – a gyermek mindenkori érdekét szem előtt tartva – a vérszerinti családdal, a működtetővel, gyámhivatallal.

Elégítse ki a gyermek egyéni gondozási, egészségügyi, mentálhigiénés, továbbá tanulmányi szükségleteit – különös figyelemmel a veszteség feldolgozásra,. a fejlesztésre és a tehetséggondozásra.

A nevelőszülő – a belső családi kapcsolatok révén – adjon példát, biztosítsa a családi élet értékrendjének elsajátítását.

Alakítsa ki az önálló életre való nevelés elveit, a személyiség intellektuális és erkölcsi kibontakoztatásával fejlessze a leválás képességét.

A nevelőszülő és az őt támogató szakmai csoport – lehetőség szerint – segítse elő a vérszerinti kapcsolattartást, a családi összetartozást és a szülői kompetenciák megtartását.

A nevelőszülő – beleértve a rendszeres szakmai továbbképzést – mindenkor a segítő szakma etikai szabályai szerint működjön

Jelentkezés menete:

  • írásbeli kérelem a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatójának (rövid önéletrajz, személyes adatok, miért szeretnének nevelőszülők lenni.)
  • alkalmassági vizsgálat

                        környezettanulmány

                        egészségügyi, pszichológiai vizsgálat

  • kötelező képzés
  • működési engedély megkérése
  • nevelőszülői jogviszony létrehozása

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó általános szabályok (Gyvt. 66/A. B §)

A 2014. január 01 – én életbe lépő  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyrészről a működtető, másrészről a nevelőszülő,  között az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátásának biztosítása céljából, írásbeli keret-megállapodás alapján létrejövő foglalkoztatási jogviszony.

A keret – megállapodáson túl, a nevelőszülőnél elhelyezésre került gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról kiegészítő megállapodás jön létre.

A keret-megállapodást és a kiegészítő megállapodást a működtető és a nevelőszülő közös megegyezéssel módosíthatják. A keret-megállapodás és a kiegészítő megállapodás módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az írásbeli keret-megállapodás alapján attól az időponttól jön létre, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg

A nevelőszülő együttműködési kötelezettsége (Gyvt. 66/C. §)

A nevelőszülő együttműködik

  • a működtetőjével,
  • a gyermekvédelmi gyámmal, a gyermek kapcsolattartásra jogosult szülőjével és más hozzátartozójával,
  • az ellátási tevékenységét ellenőrző és a gyermek ügyében eljáró gyámhatósággal,
  • a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, és
  • a gyermek számára ellátást, szolgáltatást nyújtó intézményekkel, különösen az egészségügyi szolgáltatókkal és köznevelési intézményekkel.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése (Gyvt. 66/D-E. §)

 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik

  • a nevelőszülő halálával,
  • a működtető jogutód nélküli megszűnésével,
  • a határozott idő lejártával, vagy
  • ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a gyámhatóság az ezt követő három hónapon belül újabb gyermeket, fiatal felnőttet nem helyezett el a gondozásában.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntethető

  • a felek közös megegyezésével,
  • felmondással vagy
  • azonnali hatályú felmondással

A működtető azonnali hatállyal felmondja a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha

  • a nevelőszülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet,
  • a nevelőszülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte,
  • a nevelőszülővel vagy a vele egy háztartásban élő más személlyel szemben a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásáról szerez tudomást,
  • a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette, vagy
  • a nevelőszülő a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésben foglalt magatartást megvalósítja, vagyis:

Ha a nevelőszülő a gyermek, fiatal felnőtt nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, a gyermeket, fiatal felnőttet bántalmazza, élelmezését megvonja, a gyermek, fiatal felnőtt gondozását, nevelését önhibájából súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, örökbefogadását akadályozza vagy a gyermek, fiatal felnőtt ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek, fiatal felnőtt szükségleteire fordítja, a működtető megkeresi a gyámhatóságot a gyermek, fiatal felnőtt új gondozási helyének kijelölése érdekében. A működtető erről egyidejűleg értesíti a gyermekvédelmi gyámot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.

A nevelőszülőt legalább három év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő után végkielégítés illeti meg. A végkielégítésre vonatkozó részletes szabályokat a Gyvt. 66/E.§ tartalmazza. Nem jár végkielégítés a nevelőszülőnek, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya megszűnése időpontjában öregségi nyugdíjra jogosult vagy abban részesül.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása (Gyvt. 66/H. §)

A nevelőszülőt tevékenységéért a foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt díjazás illeti meg. A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és a többletdíjból áll.

A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt

  • alapdíjként havonta legalább a minimálbér 30%-a illeti meg. (ennek összege 2020- ban
  • br. 48300,- Ft.)
  • a nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg. (ennek összege 2020 – ben   br. 32.200,- Ft.)
  • a nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg. (ennek összege 2020 – ben   br. 8050,- Ft.)

A  nevelőszülői díjon felül a  gyermekre járó juttatásokat a mindenkori költségvetési törvény szabályozza, mely összegeket igazoltan a gyermek ellátására kell fordítani.

  • nevelési díj (élelem, ruházat, tankönyv, zsebpénz) a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének  120% – a (különleges szükséglet esetén 140%)
  • külön ellátmány (rezsi, lakásfenntartás, stb.) az éves nevelési díj 25 % -a

A gyermek ellátására biztosított juttatásokat  külön bankszámlán kell kezelni, vagy lehet postai úton felvenni. A  bankszámla költségeit az ellátmányból lehet fedezni.

FONTOS TUDNIVALÓ:

  • 2014. január 01-től a nevelőszülői díjak adókötelesek
  • a nevelőszülőt megilleti a családi pótlék, melyet a gyermek ellátására fordít
  • családi adókedvezmény a nevelt gyermekekre is igénybe vehető
  • 2020. január 1-től a nevelőszülői GYED-et is bevezették
  • különleges szükségletű az a gyermek, aki

0 – 3 év  közötti életkorban van

tartósan beteg

                        fogyatékkal él

  • speciális szükségletű az a gyermek, aki

súlyos pszichés tüneteket mutat

komoly magatartászavara van

pszichoaktív  szereket használ

Munkaidő és szabadság (Gyvt. 66/F. §)

A nevelőszülő feladatainak és idejének beosztását – a gyermeknevelés követelményeinek megfelelően – maga határozza meg.

A jogszabály a nevelőszülőnek szabadságot biztosít

A szabadság mértéket  negyedévente az átlagos gyermeklétszám alapján kell kiszámolni.

  • egy gyermek nevelése esetén  negyedévenként egy nap
  • kettő – három gyermek  nevelése esetén negyedévenként két nap
  • négy  – vagy több gyermek  nevelése esetén negyedévenként három nap

A  szabadságot  ki lehet venni, vagy összevonni és megváltani (ez utóbbi esetben a tárgyévet követő április hónapban kerül kifizetésre.

A nevelőszülő segítése és helyettesítése (Gyvt. 66/G. §)

A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia a nevelőszülő segítéséről, ha

  • a nevelőszülő egyidejűleg legalább öt gyermek teljes körű ellátását biztosítja,
  • a  nevelőszülő speciális  szükségletű gyermeket nevel (gyermeklétszámtól független)
  • a nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja
  • a nevelőszülő  betegség, továbbképzés, egyéb okok miatt  munkájában akadályoztatott

A nevelőszülőség mellett folytatható keresőtevékenységre vonatkozó  szabályok (Gyvt. 66. § B (4)-(5). bekezdések)

A nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett – a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint – időkorlátozás nélkül folytathat meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.

A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt a szakmai titoktartásra kötelezett.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy nem tanúsíthat olyan magatartást, amely méltatlan a nevelőszülői hivatáshoz.

Elérhetőségek:

Győr – Moson – Sopron Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ)

9024 Győr, Vasvári Pál u. 1.

telefon: 96/511-930

            70/319-0487

email: tegyesz@tegyeszgyor.hu

neveloszuloi.halozat@tegyeszgyor.hu